brecht epikus színháza.

  Brecht epikus színháza: Kurázsi mama és gyermekei

Brecht : 1898-ban született jómódú családban. Münchenben orvostanhallgató, de tanulmányait nem fejezte be. Diákként fellépett a müncheni kabaréban, ahol saját dalait adta elő mandolinkísérettel.   1918-ban megírta első művét. Az 1919-es forradalmat követően dolgozott színikritikusként, színházi dramaturgként. 1923-ban dramaturgi működése meghozta számára az elismerést. Az 1928-ban megírt Koldusoperával világhírűvé vált.  A marxizmus hatására tandrámákat kezdett írni,fő célja az eszmék agitációs közvetítése volt. Németországból elmenekül, és éveken át Dániában,Svédországban és az Egyesült Államokban élt. Jelentős drámái: A kaukázusi krétakör, A szecsuani jólélek, Galilei élete. Hazatérve Kelet-Berlinben telepedett le,ahol megszer- vezte saját társulatát (Berliner Ensemble). A modern dráma kiemelkedő egyénisége, író és rendező.  Legközvetlenebb munkatársa színésznő felesége, Helene Weigel volt. Brecht 1956.08. 04-én halt meg. 20.sz.i dráma jellemzői: A hagyományos dráma a 19.sz.végén válságba került. A polgári társadalomban elszürkült az élet, felszínessé váltak az emberi kapcsolatok. Mindez nem kedvezett a drámának, amelynek lényege a nagy emberi és társadalmi konfliktusok ábrázolása. Már nincsenek igazi, nagy drámai összeütközések, a 20.sz. tragédiái hétköznapi tragédiák:kisszerűek és sokszor nevetségesek is.    Az élet tele van apró konfliktusokkal, amelyekkel állandóan együtt él az ember. Nem bukik bele látványosan, de nem is lesz rajta diadalma- san úrrá. A korszak drámaírói ezt az újfajta konfliktust akarták kifejezni, s ennek megfelelően alakították a műnem sajátosságait: lírai, epikai és filozófiai elemek szövődtek a hagyományos lírába. Az író valamit magyarázni és bizonyítani akart. Sokszor nem konkrét élet-helyzeteket ábrázoltak, hanem példáztak valamit, a nézőben akartak változást elérni. Máskor az epikai jelleg erősödött, a mindennapi élet apró jelenségei is megjelentek a drámákban. Ez lassította a kibontakozást, másfajta színpadi megjelenést eredményezett. Így alakult ki az epikus színház.

Brecht: Kurázsi mama és gyermekei: A Kurázsi mama és gyermekei 1939-ben keletke-zett, amelyben Brecht a 30 éves háborúból 12 év történe- tét dolgozta fel. A dráma cselekménye az 1624-36. közötti időszakról szól. Az író nem törekedett a színházi hatásokra, az eseményeket epikus módon mutatta be; a mű 12 jelenetre tagolódik. Az első jelenetben megjelenik a főszereplő, Kurázsi mama, aki markotányosnőként járja a hadiszínteret három gyerme- kével, Stüsszivel,Eiliffel és Kattrinnal. A záró jelenetben már egyetlen gyermeke sem él, mindegyiket elveszítette, és magára maradt.  Kurázsi mama alkalmazkodik a háborúhoz, egyetlen célja, hogy magát, gyermekeit és a kocsiját átmentse.  Ügyes, jó üzleti érzékkel rendelkező asszony, aki hasznot akar húzni a háborúból. Ad-vesz, kalmár- kodik, megélhetési forrásnak tekinti a háborúban való üzle- telést. Látja ő is a háború értelmetlenségét, de arra nem gondol, hogy minden értékét elveszítheti, hogy a háború, neki is benyújtja a számlát    A háromgyermekes asszony sorra veszíti el gyermekeit, mert amikor veszélyben vannak,ő éppen üzleti ügyeiben jár el; mi több: alkudozni próbál fia életére. Kurázsi mama emberfeletti kitartással járja a hadszín- tereket, hogy a  megélhetést biztosítani tudja gyermekei- nek, de nem képes az üzleti szempont elé helyezni őket. Amikor egyedül marad, várjuk, hogy rádöbbenjen, saját szűklátókörével, ostobaságával, kapzsiságával ő maga gyermekei halálának okozója.  A felismeréshez kötődő katharzisz azonban    ( az epikus színház felfogá- sának megfelelően) elmarad.         Kisebbik fiát megmenthetné, de addig alkuszik a váltságdíj összegéről, míg késő lesz, és Stüszit kivégzik. Ebben a jelenetben mutatkozik meg legerősebben és legfélelme- tesebben kapzsisága. Fiától el sem tud búcsúzni, el sem temetheti, mert bajba sodorná lányát és önmagát, elveszí- tené egzisztenciáját, kocsiját el kellene adnia. Döbbenetes tény, hogy a fia élete helyett a kocsit választja. Eilifet azért ölik meg, mert békeidőben is ugyanúgy bántalmazza az embereket, erőszakoskodik a lakos- sággal, mint háborúban. A háborúban kifordult értékrend szörnyű következményt von maga után. Kurázsi mama nem tudja megvédeni fiát, mert éppen áruit értékesíti. Ez a rettenetes tragédia sem változtat azonban Kurázsi mama felfogásán, továbbra is a háborús üzletelést választja.

Kattrin, a néma lány a darabban az emberség, a humánum képviselője. A mások iránti együttérzésében annyi erő gyűlik össze benne, hogy végül ő lesz képes az önálló cselekvésre. Szörnyű jelkép, hogy a beszédre épülő színpadon az emberiség képviselője: NÉMA.    Tettével ő válik a legkülönbbé, a legértékesebb emberi tulajdonságok hordozójává.            Kurázsi mamának Kattrin halálával már nem marad senkije, csak a reménye, hogy Elilif fiával találkozhasson (még nem tudja, hogy kivégezték), így a szekeret egyedül húzza tovább.